Körülbelül 30 éve tartozom a vívók nagy családjába. Ebből 10 év telt el azzal, hogy elsajátítottam a vívás alapjait és aktívan versenyeztem. Többszörös korosztályos vidék és országos bajnoki címem mellett a legnagyobb eredményemnek a 2003-ban a férfi tőrcsapattal szerzett EB ezüstérmet tartom. Versenyzői pályafutásomat követően a vívásban szerzett kitartásomat a munkámban és a jogi főiskolán, majd egyetemen kamatoztattam, ennek köszönhetem a dr. rövidítést a vezetéknevem előtt. 
Mintegy 5 év kihagyás után kb. 15 évvel ezelőtt ismét a vívóteremben találtam magam és azóta igyekszem átadni a gyerekeknek a páston szerzett tapasztalataimat, úgy érzem sikeresen, nem csak szakmailag, hanem emberileg is. Ennek bizonyítékai az elért eredményekben, valamint a vívótermekben és a pást mellett kötött, vagy éppen felújított baráti kapcsolatokban mutatkoztak meg. 
Felismertem az évek során, hogy minden közös szenvedély az ember életében egy új családot eredményez, nekem a vívás adta és adja ezt a mai napig. Kezdő edzőként az volt a célom, hogy minél eredményesebb vívókat neveljek, most már inkább, hogy segítsem a gyerekeket, hogyan legyen kitartásuk abban, amit szeretnek csinálni, mert ez akarva-akaratlanul nem csak sikeres vívókat, hanem boldog sikeres embereket is eredményez. Jelenleg veterán versenyzőként és a gyerekek fizikai felkészítőjeként veszek részt a ZVE életében.