Voltaire: Candide avagy az optimizmus. Pangloss mester jelmondata, melyet jogosan megcáfol művében az író, de vasárnap Panglossnak volt igaza.

Ezúttal lehet kicsit hosszabb leszek a szokásosnál, mert ez sokunk életében nem csak egy verseny volt. A viadal végeztével, hazafelé tartottam és épp’ azon gondolkoztam, hogy annyi minden történt a hétvégén, hogy akár egy többkötetes regényt lehetne róla írni, amikoris Géza felhívott, majd mondta, hogy erről a hétvégéről akár egy könyvet lehetne írni. Elgondolkodtam, hogyha 250 km-ről ennyire lehetett ezt érezni, akkor megpróbálok valamit átadni abból, amit a helyszínen átéltünk. Könyvet nem is, de egy hosszabb bejegyzést azért szentelnék rá, legfeljebb utólag a szószátyárok császárának fogtok hívni a hátam mögött, de ezt valahogy feldolgozom.   

Piliscsabán vettünk részt népes csapatunkkal kiváló hangulatú, jól szervezett versenyen. 8 fiú vágott neki a 64 fős mezőny csoportküzdelmeinek, közülük hatan még a csibe, illetve bambi korosztályból versenyeztek felfelé. Ennek ellenére gyűjtögettük szépen a tusokat, győzelmeket. A rendezők szép gesztusként az ekkor kiesőknek is adtak át díjakat, így kapott ajándékot Farkas-Hajgató Emil, Jordán Soma és Tamás Ákos is. 

A 32 közé jutásért öten vívhattak. Kornél erős ellenfelét ezúttal még nem tudta megszorítani, de szorgalma alapján ez hamarosan változni fog. Milos szoros csatában maradt alul, míg Miki, Matyival vívott és nyert 15-10-re. A nap eddigi meglepetésembere, Borsos Peti azonban nem elégedett meg a csoportkörben aratott három győzelmével, még egy 15-8-as sikerrel meg is fejelte! A 16- ért ügyes esztergomi ellenfelétől szenvedett 15-9-es vereséget Peti, Miki azonban egy végletekig kiélezett csatában nyert 11-9-re. Gondoltuk, ezt már nem nagyon lehet fokozni, de lehetett. A 8 közé jutásért a második helyen kiemelt Pilisi Botondot verte az eredmény alapján simának tűnő 15-7-re, azonban itt az időzavarba kerülő ellenfelének rohanásakor nyílt ki az olló, valójában végig kiélezett küzdelem volt. A 4-ért a Törekvéses Zhou Ji Chuan-t múlta felül a már megszokott 15-7-tel és csak a későbbi győztes szombathelyi Papp Hunor tudta megállítani, így végzett a szenzációs harmadik helyen!

Délután kötött be a pástokra a szebbik nem 56 versenyzője. Blanka természetesen fullozott, Korinna 4-2 -zött és jutottak tovább, Némethy Zsófia pedig megszerezte első győzelmét a nála idősebbek között, mely most még kevés volt a továbbjutáshoz, de szorgalmával nem kérdés, hogy legközelebb az is meg lesz. A 32 közé mindkét állva maradt lányunkat kiemelték, majd Korinna 15-13 -mal verekedte be magát a 16-ba, Blanka pedig egy könnyed 15-4-gyel. Korinnát a klasszikus vívóalkatú törekvéses Szász Réka győzte le 7-re, Blanka azonban ragaszkodott a bevált recepthez és rittyentett a 8-ért ismét egy 15-4-et. Majd következett a 4 közé jutásért egy Simihajhullató thriller a hódmezővásárhelyi Hegedűs Blanka ellen. A mi Blankánk győzőtt 13-12 - re, csak hogy a megmaradt hajszálakat felkészítse a holnapi csapatversenyre, ugyanis ezután az UTE-s Kerekes Zsófia megálljt parancsolt Blanzsnak, aki így a jól megérdemelt harmadik, bronzérmes helyen végzett.

És akkor a már beharangozott vasárnap. A fiúknál két csapatot neveztünk. A rutinszerzés megtörtént a ZVE 2 es alakulatánál, hiszen a Farkas-Hajgató Emil, Horváth Kornél, Tamás Ákos összeállítású egységünk, a szép tusok ellenére nem jutottak a 8 közé és lettek 13.-ak. De akkor következzen az, ami miatt terjengősnek tűnhet az írás, de megpróbálok visszaadni valamit a helyszínen megéltekből (lehetetlen küldetés). A ZVE 1, (Bolla Milos, Borsos Péter, Világhy Miklós, Zsigmond Mátyás) az előzetesen általam vártnál sokkal nagyobb, hosszabbításba torkolló küzdelem után nyert 41-40 – re. Mindenki belapátolt mindent ebbe a sikerbe. Az éremért zajló csatában a Halásztelek még erős volt, de az 5-6 közé a házigazda esztergomiakat sikerült 45-43 – ra legyőzni. Az 5. helyért a Törekvéstől kaptunk ki 36-ra. Itt már a fáradtság nagyobb úr volt nálunk, így a fiúkat már csak a szívük vitte előre, de mind a négyen extrát tettek bele a két napba, illetve az azt megelőző felkészülésbe, így jár a gratuláció. Szép volt fiúk!!!

De akkor mit is mondhatnánk a lányainkra?! Hárman, csere nélkül tolták végig a napot. No de milyent?! Itt engedjétek meg, hogy egy személyes emléket is felidézzek. Egy serdülő OB-n még kanizsaiként a négy közé jutásért vívtunk a kor egyik legjobb csapatával, az Újpesti Dózsával szemben. Akkor még nem staféta rendszerben mentek a csapatversenyek, hanem csak a győzelmek számítottak. Mivel 9 asszót lehetett maximum vívni, aki előbb elérte az ötöt az nyert. 4-0 – ra vezettek. Épp a legjobbjukkal vívtam, asszón belül 4-1 volt oda. Legendás szerénységem okán nem ragoznám tovább, elég annyi, hogy 5-4 re nyertünk. Máig lassítva látom magam előtt az emlékeket, az edzőm tanácsát, a társaim 4-1-nél is bíztató arcát és ezt az emléket idézem fel magamban, ha nehéz élethelyzetbe kerülök.

A mi lányaink a 8-ért a Halásztelek csapatát győzték le a papírformának megfelelően (őket a 11., minket a 6. helyen emeltek ki). Aztán következett az, amire remélhetőleg a mi lányaink is fognak emlékezni 30+ év múlva! Az ellenfél, a jóval esélyesebb, harmadik helyen kiemelt Dózsa jogutód UTE volt, akiknek kedvező helyezésük okán a nyolcért sem kellett vívniuk. Gyűrte egymást a két csapat becsülettel, de úgy látszott, hogy az előző napi győztes Kerekes Zsófival felálló ellenfél lassan felőröl minket. Azonban jött Korinna, aki 30-35-ről fordított 40-36-ra!!! Azonban még ekkor sem lehettünk biztosak a győzelemben, hiszen a bajnok kötött be Blankával, hogy visszavegye az előnyt. Kishitű voltam, mert Blanka óriási küzdelemben behúzta az asszót 45-38-ra. Meggyőződésem, hogy aki látta ezt a küzdelmet, sosem felejti el. Reméljük Gézának is gyógyír volt ez a győzelem az UTE – Fradi 0-5 után !

A döntőbe jutásért a Ludovika 1-es csapatának dolgát csak megnehezíteni tudtuk (26-45). Amikor azonban már azt hitte a gyanútlan szemlélő, hogy az UTE elleni meccset nem lehet überelni, gyorsan rájöhetett, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Pedig a recept egyszerű az adrenalin bombához. Nem kell hozzá más, csak vívás, csapat, a lányok, ezt egybe kell gyúrni, jól felrázni és már kész is! A harmadik helyért a Ludovika 2 ellen toltunk egy elképesztő, fordulatokban gazdag, nehéz bírói döntéseket hozó, emotiókkal teli meccset. A vívással szeptember óta ismerkedő Zsófi adta a tusokat, Korinna és Blanka ezúttal a mérkőzés közepén fordított nagyokat, majd az utolsó négy asszóra érve 2-3 tusos előnyt épített ki egyik, majd másik csapat. Ekkor, már csak a tegnap intenzív edzésnek köszönhetően maradtak meg hajszálaink, de ha az összes kihullik, sem bántam volna. Azonban a végén 44-42 – vel mi zártuk le a párbajt és lettek lányaink bronzérmesek!!! Bizton mondhatom, hogy aki versenyzőként, szülőként, edzőként személyesen átélhette, annak életre szóló élményt jelentett ez a nap. Sok ilyet kívánok Mindenkinek!

Köszönjük a fantasztikus gyerekeknek, az óriási támogatást adó és nagyon rugalmas szülőknek ezt a két felejthetetlen napot! Irány a piciknek Somorja, majd a nagyobbaknak a korosztályos OB-k.

Gratulálunk minden versenyzőnek és edzőnek!
Hajrá ZVE! 

EREDMÉNYEK:

Gyermek Fiú Tőr Egyéni (64 induló)
3. VILÁGHY Miklós
22. BORSOS Péter
37. BOLLA Milos
49. HORVÁTH Kornél
50. ZSIGMOND Mátyás
59. JORDÁN Soma Zsolt    
60. TAMÁS Ákos
64. FARKAS-HAJGATÓ Emil

Gyermek Leány Tőr Egyéni (56 induló)
3. IVÁN Blanka Flóra
13. NÉMETH Korinna Róza
47. NÉMETHY Zsófia

Gyermek Fiú Tőr Csapat (13 csapat)
6. Zalaegerszeg 1 (BOLLA Milos; BORSOS Péter; VILÁGHY Miklós; ZSIGMOND Mátyás)
13. Zalaegerszeg 2 (FARKAS-HAJGATÓ Emil; HORVÁTH Kornél; TAMÁS Ákos)

Gyermek Leány Tőr Csapat (11 csapat)
3. Zalaegerszeg (IVÁN Blanka Flóra; NÉMETH Korinna Róza; NÉMETHY Zsófia)