Újabb nagyszerű hírrel szolgálhatunk a ZVE háza tájáról! 💙💙💙
Miszory Béla, a Béci bá 😀, a Z. Dózsa volt versenyzője és edzője, a ZVE volt elnöke, jelenlegi szakosztályvezetője elnyerte a MOB 2020. évi Fair Play Díj-át az "Életmű" kategóriában! 
GRATULÁLUNK az egyesület nevében! 👏👏👏

Részletek Miszory Béla pályázati anyagából:
.... vívással kapcsolatos múltja Zalaegerszegen, mint alapító tag, 1968. március 18-án, a jelenlegi Zalaegerszegi Vívó Egylet jogelődjénél, a Zalaegerszegi Dózsa Sportegyesületnél kezdődött. Eleinte, mint aktív versenyző és szervezésben segédkező, majd 1972-től mint segédedző és versenyző tevékenykedett.
Az aktív vívásnak 1978-ban mondott búcsút, amikor a körmendi főiskola testnevelés tanszékének egy éves vívóedzői képzését elvégezte, ezt követően, mint edző működött közre az Egyesületnél. 1991-ben a fegyveres testületek sportfinanszírozásának csökkentésekor megalapították jogutódként az önálló Zalaegerszegi Vívó Egyletet (ZVE), mely az első olyan klub volt az országban, mely kizárólag vívással foglalkozott. Ekkor az Egylet elnökének választották meg, ezt követően szintén választással lett a Zala Megyei Vívó Szövetség elnöke is, amit a mai napig is gyakorol. 
Pályafutása alatt több rangos hazai és nemzetközi kadett, junior és felnőtt tőr versenyt rendeztek Zalaegerszegen. A legkiemelkedőbb verseny a 2005 évi Vívó Európa Bajnokság volt. A Zalaegerszegi Sportcsarnok falán megjelenített 18 legrangosabb városi sportesemény közül 10 az Ő irányítása alatt szervezett vívóversenyt hirdeti, melyre méltán lehet büszke.
A ZVE elnöki tisztségének leadását követően a ZVE-vel való aktív kapcsolata 2006-ban megszakadt, a megyei irányításban azonban továbbra is részt vett. A vívásban végzett kiemelkedő munkájáért Eszterházy Miksa Emlékérem elismerésben részesült 1998-ban, a Zalaegerszegi vívás 30. évfordulóján.
A vívásban eltöltött ideje alatt több mint 600 vívópalánta nőtt fel. Fő célja mindig is a jó közösségi élet kialakításán túl az volt, hogy megismertesse a sportolókkal a vívásban szerzett tapasztalatok életvitelükben való hasznosíthatóságát, mivel mondása szerint „a vívás nem az erő, hanem az ész játéka”. 
A rövid „pihenőpályát” követően, 2018-ban fiatalos lendülettel, újító gondolatokkal és még nagyobb lelkesedéssel tért vissza, amikor ismét történelmet írt nemcsak a ZVE, hanem Zalaegerszeg és talán egész Magyarország (para)sport életében. Évtizedek óta dédelgetett álmát valósította meg a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek kerekesszékes vívással való kibővítésével a megyében. Az országban egyedülálló módon létrehozott egy 7 fős kerekesszékes vívócsapatot, akik nemcsak egymás vívótársai, ellenfelei, sorstársai, hanem barátai, bizalmasai és már-már családtagjai is. A ZVE Kerekesszékes Vívóinak szakmai vezetőjeként a csapat, köztük az edzők szakmai fejlődésére is nagy hangsúlyt fektet: két vívótanítványát edzői képesítés megszerzésére buzdította, akik a kezdetektől fogva segítőtársai a kerekesszékes edzések során. 
A vívás szeretetét nemcsak a vívópalántáknak, hanem két gyermekének is sikerült átadnia: fia is hosszú éveken át, aktívan űzte a sportot, míg lánya gyógytornászként tevékenykedik a kerekesszékes vívók mozgásszervi fejlesztésében. 
Pozitív életszemlélete, optimizmusa minden tevékenységében megnyilvánul. Nagy munkabírással és jó szervező készséggel végzi mindennapi munkáját. Rátermettsége lehetővé teszi új feladatok befogadására, továbbadására. Jó kedélyével, gyors probléma felismerésével és feladatmegoldásával sokban segíti a ZVE munkáját. A jó csapatmunka szellemében segíti mindenki munkáját és kiáll másokért. Fontos számára a mások érdekének képviselete, a Kollégái elismerése és a csapatmunka.
Törekszik a vívás népszerűsítésére, fiatal újoncok, egészségesek és mozgássérültek toborzására. Szívügye az utánpótlás nevelés. Szakmai és emberi értékei alapján méltó az elismerésre.
Béci bá’ - ahogy tanítványai hívják - vívással kapcsolatos életútja több, mint 50 évre nyúlik vissza és még korántsem ért véget, sok meglepetést és emlékezetes élményt tartogat még a vívósport szerelmesei számára.